Ki miért edz? Kezdhetném akár azzal, hogy a motiváció másodlagos, a lényeg az, hogy csináljuk! Vannak olyanok, akiknél az elsődleges motiváció az esztétikus fizikum elérése, akár egy általánosan kisportolt megjelenésről legyen szó, akár a testépítés és fitnesz versenyvilágáról. Persze tudjuk azt is, hogy a testi elvárások túlzott hajszolása valahol már testkép-zavarba is átcsaphat. A testépítő versenyzők is csak pár órára tudják kihozni a legszálkásabb formájukat, amint leléptek a színpadról, máris elveszik a szálka és az erezettség egy része. Szóval ne ez legyen a cél, mert ezt úgysem tudja senki emberfia évi 365 napon keresztül fenntartani.
De a sportos, egészséges megjelenés sem alacsonyabb rendű cél, mint például egy maraton vagy Spartan Race teljesítése, vagy bármilyen versenyen való részvétel amatőr vagy profi szinten. Az én értelmezésemben a funkcionális edzés az eredménycentrikus edzéssel egyenértékű, amit versenyeken vagy próbatételeken mérhetünk le: hogy gyorsabban tudsz futni, nagyobbat tudsz ugrani, többet tudsz emelni, több ismétlést tudsz végrehajtani egy gyakorlatból vagy akár megtanulsz egy elemet, ami azelőtt a “lehetetlen” kategóriában volt, és lassan átkerül a “nagyon nehéz” kategóriába. Ezek a kisebb-nagyobb eredmények, személyes rekordok ugyanúgy tudják motiválni az embert, mint a tükörben nyújtott látvány.
Ne ítéljük el egyiket sem, mindenki úgy sportol, ahogy akar, és azért, amiért szeretne. Mindkettőhöz szükség van a kemény és rendszeres melóra, az önkontrollra, a mentális tűrőképesség fejlesztésére, az eltökéltségre és az akaraterőre. És a fizikai vagy esztétikai eredményeken túl, szerintem ez a legfontosabb hozadéka a rendszeres sportnak, ami az élet többi területére is kiterjeszti a hatását.
Ha szeretnél funkcionális edzés t végezni, csatlakozz csoportos edzéseimhez hétőn és pénteken a BSK Cross Fightban, ha nem jó az időpont, gyere személyi edzésre! Jelentkezz bátran!